Házasság és család, 47. - 2018.11.19.

1./ Árpádházi Szent Erzsébet (1207-1231) évszázadok óta a világegyház egyik legismertebb szentje. Évszázadok óta számtalan művészt megihletett a személyisége: Fra Angelico, Dürer, Holbein, Murillo, Liezen-Mayer Sándor és még sokan mások megfestették; Liszt Ferenc oratóriumot írt életéről. Miért lett ilyen közismert és kedvelt szent? Azért, mert az Isten- és emberszeretet erényét tökéletes harmóniában tudta megélni. Időszerűségéből mit sem vesztett, ma is eszményképe lehet mind a fiataloknak, mind a házasoknak.

II. Endre magyar király és merániai Gertrúd leányaként Sárospatakon született, majd négy éves korában eljegyezték a szülők a türingiai őrgróf fiával. A kislány ettől fogva Wartburgban élt, csak egyszer látogatott vissza szülőhazájába, azután, hogy édesanyját – Gertrúd királynőt - a pilisi erdőben megölték a vele elégedetlenkedő magyarok. Erről szól Katona József drámája, a Bánk bán.

A magyar királylányt a világegyház türingiai Szent Erzsébetként ismeri, mert rövid életének túlnyomó részét - 20 évet - Türingiában élte le. 14 évesen lett türingiai Lajos őrgróf felesége; 6 éves boldog házasság után – melyből három gyermekük született – özvegy lett. A 20 éves özvegy életének utolsó négy évét teljesen a szegénygondozásnak szentelte.

Házasság és család, 46. - 2018.11.12.

1./ Az ember transzcendens élőlény

dr. Noszlopi László (1901-1990) egyetemi magántanár mosolygós arcát még ma is magam előtt látom. A remetekertvárosi Szentlélek templom buzgó hívőjét gyakran láttam szentmiséken és az 56-os villamoson. Gyerekkoromban azt tudtam róla, hogy tudós ember, de azt már nem, hogy hithű magatartása miatt a kommunizmus hatalomra kerülésével, 1948-tól már nem taníthatott. A filozófia és pszichológia doktora sokat és mélyen írt a szeretetről. Az Ecclesia Kiadó 1975-ben jelentette meg Megmentő és felemelő szeretet c. könyvét. A Szent István Társulat pedig 1937. után 2012-ben újra kiadta A világnézetek alapja című könyvét. A szeretetről írt könyvében, az ember hivatásáról szóló fejezetben írja, hogy az ember transzcendens élőlény. „Az ember nem elégséges önmagának, hanem önmagát túl kell, hogy lépje. Az emberi hivatásnak ezt a transzcendens mozzanatát szolgálják és képviselik a vallások is.” (im. 107)

Házasság és család, 45. - 2018.11.05.

1./ Szent Imre herceg ünnepi zsolozsmájának reggeli himnusza így kezdődik:

Óh, mily csodálatos,

ha szent biztonságban

megy át, aki fiatal,

a fiatalságon!

Homérosz Odüsszeiájában két tengeri szörny veszélyezteti Odüsszeusz hajóját: Szkülla és Kharübdisz. A fiatalokat jóval több veszély fenyegeti. Egyrészt saját forrongó természetük, mely nyers individualizmusban, önteltségben, mások lenézésében és a tekintély elutasításában nyilvánul meg. Másrészt a külső romboló tényezők jelentik a veszélyt, mint például a rossz társak, káros olvasmányok és látványok. A külső rossz hatások erősebbek lehetnek, mint a jó példák hatásai. Miért? Azért, mert mindig könnyebb rombolni, mint építeni; könnyebb mételyezni, mint nemesíteni; könnyebb elnevelni, mint nevelni; könnyebb félrevezetni, mint a jó úton megtartani.

Házasság és család, 44. - 2018.10.29.

1./ A család veszélye egyben az állam veszélye is.

Napjainkban leginkább a népességfogyás veszélyére szoktunk gondolni. Két megoldás ütközik: az egyik a bevándorlóktól várja a népesség számának növelését, a másik hatékony családpolitikában, mely elősegíti a gyermekvállalást. Európa elöregedését látva a megoldás egyre sürgetőbb.

Demény Pál Széchenyi-díjas magyar-amerikai demográfus szerint ha a jelenlegi demográfiai értékek maradnak, ötven év múlva Európa felismerhetetlenné válik. A most 85 éves tudós öt éve azért települt vissza, mert Amerikában a harmadik világ túlnépesedésének kutatását támogatták, ahelyett, hogy a születések számának növelésével foglalkoztak volna. A demográfiai válság megoldásaként lényegében azt mondja, amit kormányunk is képvisel: hatékony családpolitikával növelni kell a születések számát, és így hosszabb távon meg kell állítani a népességfogyást, ahelyett, hogy bevándorlók számára nyitott kapukkal próbálnánk növelni a fogyó népességet. Helyesnek tartja, hogy az állam a gyermekek számának figyelembevételével adjon támogatást a családoknak, és ne alapjogon juttasson támogatást. Vagyis a differenciált támogatást tartja jónak.

Egy közgazdász-demográfus természetesen a számok tükrében látja azt a veszélyt, ami a családokat és az államot is fenyegeti.