Új Pünkösd? - gondolatok bérmálás előtt, 2012.01.27.
1,/ Farkasréten bérmálás lesz február 4-én. Vajon hogyan élik meg ezt maguk a bérmálkozók, és hogyan a plébánia hívei? Vajon hoz valami változást közösségi életünkben? A kérdés jogos, mert az első pünkösd hatalmas változást hozott az apostolok életében. Létrehozott egy új közösséget: az Egyházat. Péter apostol pünkösdi beszédének hatására „aznap mintegy háromezer lélek megtért.” - olvassuk a Bibliában (ApCsel 2,41) De az apostol csak azért tudott áttüzesíteni ennyi embert, mert előbb ő maga is áttüzesedett. A Szentlélek kiáradását szétoszló lángnyelvek jelképezik az apostolok feje felett (vö. ApCsel 2,5). A tűz átalakít: a vasat megedzi, a szemetet megsemmisíti. A Szentlélek tüze is átalakította az apostolokat. Ezt az átalakítást legtömörebben ezzel a kifejezéssel foglalhatjuk össze: tüzes lelkűvé tette őket. - Vajon a farkasréti bérmálás – plébániánk pünkösdje – elhozza-e ezt a tüzes lelkületet?
Suenens bíboros, (+ 1996) egykori brüsszeli érsek 38 évvel ezelőtt írt nagy sikerű könyvének ezt a címet adta: Új Pünkösd? A néhai belga prímás szerint „divatba jött a pesszimizmus és a defetizmus” - azaz a csüggedés és kishitűség. A kereszténynek viszont mindig a remény emberének kell lennie, minden pillanatban készen kell állnia arra, hogy okát adja, mi élteti benne a reményt (1Pét 3,15). Annyi biztos, hogy sem az apostolok, sem az egyház szentjei nem voltak defetisták. Csüggedt lelkek nem tudnak másokat magukkal ragadni, nem tudnak eredményt felmutatni.
Gyermekkorunk kötelező iskolai olvasmányából – Gárdonyi Géza Egri csillagok c. regényéből – tudjuk, hogy Dobó István egri várkapitány keményen büntette azokat, akik defetizmust, csüggedést terjesztettek, és a törököknek való megadást fontolgatták. Meg is lett az eredménye: az 1900 fős védősereg olyan mértékű veszteségeket okozott a 100 ezres török ostromló seregnek, hogy 1552. október 18-án az ellenség elvonult a vár alól. A tüzes lelkű hazaszeretet diadala volt ez a csata.
A tüzes lelkesedésre tehát van példa mind a Bibliában, mind a magyar történelemben. A szentek életében is bőséggel találunk példát a tüzes lelkűségre, vagyis a Szentlélek működésére.
2./ Merici Szent Angéla – aki Dobó István kortársa volt, de Itáliában élt – ugyancsak tüzes lelkű leány volt. Miután gyerekkorában árvaságra jutott, nagybátyja nevelte. 22 éves volt, mikor nagybátyja is meghalt. A vezetői képességekkel megáldott Angéla ekkor néhány barátnőjét rábeszélte arra, hogy szegény és iskolázatlan gyerekek nevelésével foglalkozzanak. Nem volt sem vagyonuk, sem befolyásuk, de Angéla lelkesedése ragadós volt. 28 leánnyal létrehozott egy szerzetesrendet. Társulatát Szent Orsolya oltalma alá helyezte, ezért hívják őket orsolyitáknak.
A Szentlélek minden korban éltette az Egyházat. Hatása felismerhető a szentek életében, és a szerzetesrendek megszületésében.
3./ Napjainkban miben fedezhető fel a Szentlélek hatása? A lelkiségi közösségekben. A nyáron 14 farkasréti családdal ellátogattunk a Balaton-felvidéki Óbudavárra, a Schönstatt Családközösség központjába. A tél folyamán pedig ellátogattam a veronai gyökerekkel bíró Regina Pacis közösség zuglói házába. Betekintést nyertem e két lelkiségi mozgalom életébe. Azt láttam, hogy ezeket a mozgalmakat, közösségeket tüzes lelkű keresztények szervezték meg és jelenlegi is lelkes családok működtetik. Hogy miben többek a különböző lelkiségi közösségek tagjai az átlagkereszténytől, arra Ratzinger bíboros 1997-ben írt könyvéből (A remény forrásai) idézek:
„Aki a mai átlagkereszténnyel találkozik, annak el kell tűnődnie azon, hogy vajon hová lett a tüzes nyelv? Ami keresztény nyelvekről jön, az, sajnos, gyakran minden, csak nem tűz. Inkább állott, alig langyos víz íze van, sem nem meleg, sem nem hideg. Nem akarjuk sem magunkat, sem a többieket megégetni, ám ily módon távol tartjuk magunkat a Szentlélektől, a keresztény hit pedig önalkotta világnézetté süllyed, amely lehetőleg semmivel sem akarja csorbítani összkomfortunkat és a tiltakozás szigorát arra a területre tartogatja, ahol az alig zavarhatja életmódunkat.” (92 old.)
A pápa a konformista kereszténység ellen szólva megjegyzi, hogy ez a kereszténység ugyan kényelmesnek tűnik, de valójában nem kényelmes, hanem barátságtalan. Ezzel szemben az említett lelkiségi közösségekben – és hozzátenném: plébániai családos közösségekben is! - megtapasztaltam a barátságosságot, és a tüzes lelkűséget. Hogy aztán a hamarosan megbérmált fiatalok tüzes lelkűek lesznek-e, az mindannyiunkon múlik. A mi lelkesedésünkön is múlik! Ők is tüzesek lehetnek, ha az apostolokhoz hasonlóan összegyűlünk és imádkozva hívjuk rájuk a Szentlélek lelki ajándékát.