Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Lelki otthonunk az Egyház, 7. - 2019.02.25.

 

1./ Angyalok kertje – ez a felirat látható a Farkasréti temető Hóvirág utcai részlegének exkluzív parcellájához vezető út elején. Régebben a „feltámadunk” feliratot függesztették ki a temetők bejáratánál, ami kifejezte a keresztény ember hitét és reményét. Elvilágiasodó társadalmunkban egyre kevesebb jel utal a természetfeletti világra. A Farkasréti temetőben kialakított előkelő parcellának mégis ezt a nevet adták: „Angyalok kertje”. Ez az elnevezés az angyaloknak, mint szellemi teremtményeknek természetfeletti világára utal. De hiszünk-e a természetfeletti világban?


     Régebbi évszázadokban ez nem volt kérdés. Az angyalok számos ábrázolása található meg szakrális tárgyakon, épületeken. A Szent Korona abroncsán Mihály és Gábor arkangyal zomácképe lártható. Szent István királyunk 1009-ben Szent Mihálynak szentelte a veszprémi székesegyházat, de Gyulafehérvár székesegyháza is a főangyal nevélt viseli, s Erdély püspöke, Márton Áron 1980-ban éppen Szent Mihály napján – szeptember 29-én – távozott az élők sorából. Az időpont jelképes jelentést hordoz, hiszen Szent Mihály a halottak szószólója, ő vezeti a halottak lelkét a mennybe. A temetői gyászkocsik használata előtt a koporsót halottas saroglyán, népies nevén „Szent Mihály lován” – azaz négy lábbal és négy hordozórúddal ellártott alkalmatosságon – vitték a sírhoz. Meredek hegyoldalon fekvő temetőkben még ma is ezt az eszközt használják temetéseken.

      Nem véletlen tehát, hogy a Hóvirág utcai temető exkluzív parcellájának az „angyalok kertje” nevet adták, amint az sem véletlen, hogy ebben az előkelő parcellában Szent Mihály arkangyal szobrát is elhelyezték. A természetfelettiség még ebben a szekularizált világban sem tűnt el egészen. A temetőben járó ember – látva az „angyalok kertje” feliratot, valamint Szent Mihály arkangyal szobrát – valmi módon mégis ráérez a természetfeletti világra.

 

2./ A természetfeletti világnak mi is részesei vagyunk. A tévedések elkerülése végett fontos leszögezni, hogy már itt,  földi életünkben is részesei vagyunk a természetfeletti világnak, és nem csak halálunk után csatlakozunk ahhoz. Szent Péter apostol levelében olvassuk: „megismertük azt, aki dicsőségével és erejével meghívott minket...hogy részesei legyetek az isteni természetnek, és megmeneküljetek a romlottságtól, amely a világban uralkodik a bűnös kívánság következtében.”(2 Pt 1,3-4) Ez a péteri gondolat azt jelenti, hogy mindannyian, akik megismertük Jézust, kegyelemben részesültünk, azaz lélekben már az isteni természet részesei lettünk. Az apostoli atyák egyike – Antióchiai Szent Ignác vértanú (+110 körül) – a keresztényeket „istenhordozóknak”, „krisztushordozóknak”, „szentséghordozóknak” nevezte. Miben mutatkozik meg az, hogy mi már földi életünkben a természetfeletti világ részesei vagyunk? Egy szent életű édesanya tanúságtevő élete legyen erre a válasz.

 

3./ dr. Caterina Morelli (1982-2019) a firenzei Meyer Gyermekkórház gyermekorvosa 2012-ben második gyermekét várta, amikor mellrákot diagnosztizáltak nála. Elutasította az abortuszt, a milánói klinikán megműtötték és állapotával kompatibilis kezelést kapott. Miután világra hozta kisfiát, elkezdték a sugárterápiát. 2015-ben betegsége kiújult. Férjével együtt zarándoklatokon vettek részt Lourdes-ban és Medugorjéban, és közben a szenvedés útján sok beteggel került kapcsolatba. Jellé vált számukra arról, hogyan lehet szembenézni a betegséggel: teljesen a Szűzanyára bízta magát. Krisztus köztünk élő tanúja volt, fénye bevilágította a körülötte élőket. Háza egyfajta kegyhellyé vált, sokan mentek el hozzá beszélgetni, imádkozni.

      Caterina  Morelli soha nem adta fel, folyamatosan kérte Istentől a gyógyulás kegyelmét, de legfőképpen az életszentséget maga és családja számára... Az életszentség számára mindennapos kérdéssé vált. Sokakkal megtörtént, hogy úgy közeledtek Caterinához, hogy vigasztalni, segíteni akartak, ám derűje, szeretete, figyelme teljesen magával ragadta a látogatóit. Egy nagy misztérium sugárzott belőle, amelyről ő jól tudta, hogy nem más, mint Jézus szerretteljes jelenléte az életében.

      2019. február 8-án, 37 évesen halt meg. Temetésére rengetegen gyűltek össze a firenzei Santissima Annunziata (Angyali üdvözlet) templomban. A templom előtti téren egy molinón ez volt olvasható: „Cate, elrepültél Firenze egére, hogy még fényesebbé és szebbé tegyed.” Firenze érseke így nyilatkozott: „Az élete tisztán evangéliumi élet volt: elveszíteni az életet, hogy életet adjon másoknak, ahogyan Jézus tette. Olyan gesztus ez, ami csakis a hitből fakadhat, és csak a hitben lehet megérteni teljes egészében.” Elmondhatjuk tehát: Caterina Morelli élete tanúságtétel volt a természetfeletti világról, amely körülvesz bennünket. (vö. Zsid 12,1)