Címlap | Blogok | Farkasrét blogja

Lelkipásztori levél, 2019.03.06

Kedves Testvérek!                                                                   Farkasrét, 2019.03.06. hamvazószerda

 

Mire figyelmeztet nagyböjtben a hamu, a kereszt és a lila szín?

 

1./ A hamu az elmúlásra emlékeztet. Megrendítő látvány egy tűzvész utáni kép. Például a január 1.-én porrá égett perbáli templom barokk főoltára. (Újjáépítésére jótékonysági koncert lesz a MOM Kultúrális Központban 2019. március 17-én 18 órakor Hegedűs Endre Kossuth-díjas zongoraművész és a Magyar Örökség-díjas Szent Efrém Férfikar közreműködésével.) Megrázó tud lenni egy temetés is, amikor szembesülünk azzal, hogy mi marad az emberből: néhány marék szürke hamu.

     A hamvazószerdai szertartás az elmúlásra emlékeztet: „emlékezz ember, hogy porból vagy és porrá leszel!”

     Szent Pál apostol is figyelmeztet: „nincsen itt maradandó hazánk, hanem jövendő hazánkat keressük” (Zsid 13,14); „Tudjuk ugyanis, hogy ha földi sátrunk leomlik, Istentől kapunk lakást: örök otthont a mennyben, amit nem emberi kéz épített.” (2Kor 5,1)

     De csak a testünk múlik el, örökké élő lelkünk számadásra jelentkezik a teremtő Istennél. A hamvazás szertartása így nem csak az elmúlásra, de a számadásra is emlékeztet bennünket.

 

2./ A kereszt Isten irgalmas szeretetére emlékeztet, aki „úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy aki hisz benne, az el ne vesszen, hanem örökké éljen.” (Jn 3,14) Megrendítő élmény Munkácsy Mihály Golgota c. festményét nézni és közben arra gondolni, hogy Isten így tudta szeretni a bűnöst embert.  Juhász Gyula sorai illenek ide  (Imádság a gyűlölködőkért):

 

Én Jézusom, te nem gyűlölted őket,              Szeretted ezt a szomorú világot

A gyűlölködőket és a köpködőket.                S az embert, ezt a nyomorú virágot.

 

     Miután Ádám és Éva – megszegve Isten parancsát – evett az Éden kertjében álló tudás fájának gyümölcséből, Isten kiűzte őket az Éden kertjéből és kiszabta  kettejük és minden ember büntetését: életed végén visszatérsz a földbe, amiből lettél, mert por vagy és porba térsz vissza. (Ter 3,19)

     Jézus lemondott az Isten Fiának kijáró dicsőségről és Betlehemben emberi alakot öltve vállalta a küzdelmes földi életet és halált. „Megalázta magát és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig.” (Fil 2,8) A kereszt, az ókor bitófája számára a halált hozta, de Isten harmadnapra feltámasztotta. Azóta Jézus keresztjére úgy tekintünk, mint az élet fájára, mert számunkra az örök élet elnyerésére, a boldog feltámadásra nyújt lehetőséget. Egy felétellel: a bűnbánattartással.

 

3./ A nagyböjti lila szín a bűnbánat jele és a megtérésre figyelmeztet. Önvizsgálatot csak azt tud tartani, aki tudja, mit vár tőle az Isten. Elsőáldozásunk előtt megtanultuk, hogy bűnt követünk el azzal, ha gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással  - tudva és akarva - eltérünk Isten akaratától. Azt is megtanultuk, hogy bűneinket a bűnbánat szentségében törölhetjük el.  

     Jézus ma is felszólít: „Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az evangéliumban.” (Mk 1,14) Ha elhiszem azt amit Jézus mondott - „az Emberfiának van hatalma a földön a bűnök megbocsátására” (Mk 2,10) – akkor mi tart vissza a bűnbocsánat szentségétől?

     Szentmártoni Mihály jezsuita atya szerint a mi nemzedékünk nehézsége, hogy nem akarja vállalni saját felelősségét. „Talán sohasem fogjuk tudni eléggé értékelni a gyónást, éspedig azért nem, mert nincs róla igazi képünk... A gyónás tulajdonképpen egy nagy dráma két felvonásban. Az első felvonás bűneink megvallása és az értük való felelősség vállalása. A második felvonásban Isten lép a színre és ezt mondja: 'Tudom, milyen vagy, tudom mit tettél, de még mindig szeretlek, mindennek ellenére szeretlek!' Ez a tudat felszabadít és örömmel tölt el. Ha az ember ezt megérti, akkor legszívesebben igen gyakran gyónna, csakhogy hallhassa ezeket az emberi értelem számára talán hallatlan, de éppen ezért mélyen boldogító szavakat. Ez az örömteli szentgyónás titka.” (86)

 

Bárcsak a három jel – hamu, kereszt, lila szín – felhívása gyümölcsöző lenne életünkben.

                                                                                                                                             Gábor atya

 

 

 

 

AttachmentSize
Lelkipásztori levél, 2019-03-06.odt7.77 KB